A politikai kultúra általános hanyatlásával párhuzamosan mostanra szinte mindennapossá, ellenőrizetlen gyakorlattá vált az, hogy pártok, polgármesterek, önkormányzati képviselők gyerekeket, nem egyszer óvodásokat, politikai célokra használnak. Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) utánajárt néhány – a sajtóból megismert – kirívó esetnek.
Ezekkel mind idén tavasszal alig egy hónap leforgása alatt szembesültünk, és mindannyiszor óvodásokat szerepeltettek valamilyen állami, önkormányzati eseményen vagy velük adattak műsort politikusoknak.
- Március 30-án arról számolt be több internetes hírportál is, hogy a mórahalmi kormányablak megnyitóján óvodások adtak műsort.
- Április 1-jei híradások szerint nem csak Mórahalmon léptek fel óvodások: Kisteleken szintén óvodások részvételével adták át az ügyfélszolgálatot a járási hivatal épületében.
- Egy április 11-i hír szerint óvodások szavaltak egy államtitkár országgyűlési képviselőnek.
- Egy hétre rá arról olvashattunk, hogy gyerekek, születésnapja alkalmából, műsorral köszöntötték az óvodába látogató önkormányzati képviselőt.
- Néhány nappal később pedig egy szennyvíztisztítót korszerűsítő projekt nyitórendezvényén vettek részt óvodás kisgyerekek.
Április végén levélben megkerestük az óvodák vezetőit és az egyes eseményekben érintett politikusokat, információt kérve az esetek részleteiről, hátteréről. Az öt megszólított óvodavezető közül négyen, míg a négy politikus közül ketten válaszoltak.
Tiltott pártpolitika
A politikának mint a közös ügyeinkkel foglalkozásnak helye kell legyen az iskolákban, ez a diákok demokráciára nevelésének feltétele. Másik oldalról: az óvodák és iskolák tartós és kényszerű közösségek, az oktatási szereplők közötti formális (és persze informális) függőségi viszonyokkal, ahol a pártpolitikai megjelenése komoly veszélyt jelent a gyerekek és szüleik jogaira. Ha csak megfogalmazódik pártpolitikához kötődő vélemény, felvetődik ilyen programlehetőség, a gyerekek és szüleik kényszerhelyzetbe kerülnek. Akár reagálnak, akár hallgatnak, akár részt vesznek, akár nem, a diák- és szülőtársak, illetve a pedagógusok ezt politikai meggyőződésük kifejeződéseként értelmezhetik. Ez pedig sérti a gyerekek és szüleik véleménynyilvánításhoz, illetve az attól tartózkodáshoz fűződő alapvető jogát.
A hatályos köznevelési törvény, ahogyan a korábbi közoktatási törvény is tette, kimondja:
„A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.”
A pártpolitikai tevékenység – a törvény szövege szerint amíg a gyermekeket, tanulókat felügyelik – egyértelműen tilos.
De mi pártpolitika?
Országgyűlési vagy önkormányzati képviselő is találkozhat úgy gyerekekkel, hogy az ne minősüljön pártpolitikai eseménynek. Amennyiben azonban a képviselő a gyerekekkel történt találkozást politikai népszerűségének növelésére törekszik használni, az biztosan jelzi a pártpolitikai jelleget. Az általunk vizsgált eseményekről Tasó László országgyűlési képviselő a Facebookon tett közzé képeket, ahogyan a hírek szerint Varga Zoltán Péter önkormányzati képviselő is Facebook-bejegyzést tett közzé.
Állami és önkormányzati rendezvény is lehet mentes a pártpolitikai jellegtől. Az olyan esemény azonban, amelynek célja a kormányzat, az ellenzék vagy a városvezetés népszerűsítése, eredményeinek ünneplése, pártpolitikailag nem semleges. Ebbe a sorba illik a mórahalmi és a kisteleki kormányablak megnyitója, valamint a kazincbarcikai szennyvíztisztító korszerűsítéséhez kapcsolódó rendezvény.
Óvodában és óvodán kívül
A pártpolitika az alatt az idő alatt, amíg az intézmény ellátja a gyerekek felügyeletét, mindenki számára tilos, akár az intézményben, akár azon kívül tartott programról van szó. Fóton a gyerekek az óvoda épületében találkoztak az oda látogató két önkormányzati képviselővel. Más esetekben a rendezvények során a gyerekek, bár nem az óvodában voltak, azonban óvodai felügyelet alatt álltak.
Szülői hozzájárulás?
A közoktatási intézmények a szülők hozzájárulásával sem vonhatják be a gyerekeket pártpolitikával kapcsolatba hozható tevékenységbe. Szinte lehetetlen ugyanis elgondolni olyan helyzetet, amelyben a szülő erről valóban szabadon dönthetne. Amikor a szülő döntésével – szükségszerűen – kifejezésre juttatja politikai nézeteit, illetve magatartásából ilyen következtetés vonható le, alappal tarthat attól, hogy gyermekét hátrány érheti. Az ilyen tevékenységhez, programhoz adandó szülői hozzájárulásnak ezért már az igénylése is jogsérelemhez vezet.
Az óvodavezetőknél minden esetben rákérdeztünk arra, hogy a szülők adtak-e hozzájárulást a politikusokkal történő találkozáshoz, a rendezvényeken való részvételhez. A kép vegyes, de kaptunk olyan választ, amelyből jól kitűnik, hogy az óvoda a hozzájárulás szabadságának problematikáját nem is érzékeli.
Számunkra a válaszok arról árulkodnak, hogy a gyermekek sok esetben nem számíthatnak az intézmények, intézményvezetők és pedagógusok védelmére, ellenkezőleg: azok, akiknek elsődleges feladata a gyermekek jogainak védelme, maguk is közreműködtek abban, hogy gyerekeket politikai célokra használjanak. Úgy tűnik, az oktatás szereplői számára nem egyértelmű, hol húzódik a határ a megengedhető és a tilos politikai tevékenység között, melyek a tiltott pártpolitikai események, amelyek tekintetében a részvétel lehetőségét az intézmények fel sem vethetnék. Ezt mutatja az is, hogy az esetekről szóló beszámolók szerint a szülők nem kifogásolták gyermekeik szerepeltetését. Nem zárhatjuk ki, hogy az érintett szülők egy része kifejezetten örült a gyerekek produkciójának, illetve a politikusokkal történt találkozóknak, valószínű azonban, hogy jelentős részük nem mert tiltakozni. Valójában, amikor az óvodásokat belökik a pártpolitikai térbe, ez minden egyéb körülménytől függetlenül önmagában is sérti az alkotmányos jogelveket.
Az EKINT elemzésének teljes szövege itt érhető el.
Kép: fortepan.hu, 74567.
